Az Európai Bizottság meghosszabbította az ukránok ámeneti védelméről szóló irányelvet.
Sok ukrán menekült még reménykedik benne, hogy hamarosan hazatérhet, de valójában inkább Brüsszelen múlik, hogy mi lesz a sorsuk. Az Euractiv összeszedte, mi szól amellett, hogy a menekültek az EU-ban maradjanak, és mi amellett, hogy visszatérjenek hazájukba.
Egyelőre azonban elodázták ezt a kérdést, mivel az Európai Bizottság szerdán 2027. március 4-ig meghosszabbította az ukránok átmeneti védelméről szóló irányelvet.
A brüsszeli lap múlt hónapban számolt be arról, hogy az Európai Unióban a következő lépést fontolgatják az unió területén menekültként tartózkodó 4,26 millió ukránok sorsát illetően.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azzal indokolta a döntést: „2022 óta védelmet nyújtunk azoknak, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója elől menekülnek, és ezt továbbra is folytatjuk. Ukrajnával közösen megnyitjuk az utat az emberek előtt, hogy visszatérhessenek és újjáépíthessék otthonaikat, amint az biztonságos lesz.”
Az EU 2022-ben alkalmazta először az átmeneti védelemről szóló irányelvet az ukrán menekültekkel szemben, amelynek értelmében az egész blokkban gyorsított eljárásban részesülhetnek lakhatásban, munkában, oktatásban és egészségügyi ellátásban.
Most, hogy a háború már évek óta tart, Brüsszel számára egyre égetőbb a kérdés, hogy eldöntse, melyik irányba terelje tovább a támogatást: segítsék az ukrán menekültek teljes integrációját, vagy előkészítsék a visszatérésüket Ukrajnába.
Az MPI Europe és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közös tanulmánya szerint az ukránokat egyaránt motiválják személyes és gyakorlati tényezők az EU-ban maradásra.
Az egészségügy, a munkalehetőség és a nyelvi akadályok mind fontos tényezők a letelepedés szempontjából. A kisgyerekes és idős menekültek számára a hozzáférhető egészségügyi ellátás elsődleges szempont, de a legtöbb ukrán számára a rendelkezésre álló munkalehetőségek is sokat nyomnak a latba. A kutatások szerint nem is az számít igazán, hogy egy személynek van-e épp munkája, hanem, hogy az adott ország mennyire támogató a munkaszerzésben.
A felmérések szerint Németországban és Lengyelországban kiemelkedően sok menekült telepedne le hosszú távon.
2023-ban az ukrán menekültek 91%-a azt mondta, vissza akar térni hazájába, annak ellenére, hogy továbbra is fennálltak a biztonsági kockázatok, az otthonuk megrongálódott és korlátozódott a hozzáférés az alapvető szolgáltatásokhoz.
A friss tanulmányok szerint továbbra is sokan vissza akarnak térni, ami ritka az elhúzódó menekültválságok esetén.
Magyarországról kiemelkedően kevesen, csupán a menekültek 80 százaléka akar még mindig visszatérni, Moldovában ez az arány 98 százalék.
A megkérdezettek többsége csak a háború után tervez hazamenni, mindössze 15 százalék mondta azt, hogy még a konfliktus közben hazautazna, de csak rövid távra.
Nyitókép: Ukrán elnöki hivatal/AFP
Ukrajna újabb célzott dróntámadással semmisítette meg az orosz légierő egyik legfontosabb üzemanyag-bázisát Engels városában, komoly csapást mérve Putyin stratégiai bombázóflottájára.
Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
Oroszország heves drón- és rakétatámadásokkal válaszolt Ukrajna merész offenzíváira, Kijev és több város is a tűzvonalban van.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Mutatjuk.
Egy hadviselés, amit már nem a harctéren, hanem drónhangárokban és titkos logisztikai műveletekkel vívnak; ez már az új korszak jele: a szabotázsoké.
„Én azt látom, hogy egyre inkább az eszkaláció fele haladunk, nem afelé, hogy megállapodnának a felek” – mondta Resperger István.
Az 5000 tonnás monstrum felborult és elsüllyedt.
Csak a címzettet tévesztették el.
